GDP és a munkanélküliség, 2000-től 2018-ig Magyarországon, Németországban és Spanyolországban

Published on
Scene 1 (0s)

GDP és a munkanélküliség, 2000-től 2018-ig Magyarországon, Németországban és Spanyolországban

Scene 2 (1m 26s)

Spanyolország

GDP, Munkanélküliség 2000-2018-ig

Scene 3 (2m 0s)

A 2008-as válságig növekvő GDP

2013-ig csökkenő GDP 2013-tól folyamatosan növekvő GDP 2013-ig növekvő munkanélküliség 2013 után csökkenő munkanélküliség Következtetés: a GDP-t nagymértékben befolyásolja a munkanélküliségi ráta Spanyolországban

350m 250m 150m 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 • 1 Före jutö GDP

Munkanélküliségi råta %-os arånya 2007 2008 2W9 2010 2011 2012 2013 2014 • Munkanélküliségi Räta %-os aränya 2015 2016 2017 2018

Scene 4 (3m 37s)

Németország

GDP, Munkanélküliség 2000-2018-ig

Scene 5 (3m 47s)

2. táblázat: reformok

Munkaerőpiaci és tőkepiaci reformok Pozitív hatások: Negatív hatások: Következményei:   jelentősen növekedett a német árversenyképesség   magas a megtakarítási ráta, melynek egy részét külföldre vitték szakszervezeti felügyelőbizottságok tagjainak befolyása valamelyest csökkent exporttöbletének aránya a GDP kb. 5%-ával nőtt   növekvő egyenlőtlenség egy piacliberálisabb modell jött létre, deregulálták a pénzügyi piacokat   magánvállalkozások 2005-ben újra elkezdtek befektetni   bérek GDP-beli részesedése még tovább csökkent 2008-ra Németország makroökonómiai szempontból jó állapotba került   munkanélküliség arányának csökken export növekedés aránya sokkal erősebb volt a reformok előtt infláció 2% alatti értéken mozgott, valamint a költségvetés majdhogynem elérte az egyensúlyi helyzetet   a munkavállalók, valamint azok, akik a szociális juttatásoktól függenek stagnálást, vagy a reálbevételek csökkenését tapasztalhatták   alacsony bérezésű szektor aránya nőtt és a béreloszlás jelentős mértékben nőtt 1990-es évekbeli 13%-ról 2005-re már 22%-ra nőtt.

Scene 6 (5m 3s)

A 2000-es évek elejétől általánosságban lassú növekedés jellemezte Ez 10%-os munkanélküliséghez, illetve kb. 3%-os deficithez vezetett A nettó export jelentette a legnagyobb növekedési ösztönzőt A belföldi kereslet stagnált 2002 – 2004 között: nagyszámú munkaerőpiaci reform 2007-ben felemelték a nyugdíjkorhatárt 65  67 év 2006-ra a középosztály aránya 51,6%- ra csökkent (a korábbi 60% feletti arányról)

Scene 7 (5m 48s)

Magyarország

GDP, Munkanélküliség 2000-2018-ig

Scene 8 (5m 56s)

2000-es évek elejére a teljesítménye a magyar gazdaságnak hasonló, egyforma volt a régióéval.

abstract

2000-2007-ig folyamatosan nőt a GDP. költségvetési válság alakult ki. Óriási adósság felhalmozódás az országban. 2008-as válság. a 2000-es évektől nőt t a munkanélküliség. megszűnt a sorkatonaság és a polgári szolgálat A csúcs 2010-ben volt 11,2%-os munkanélküliségi rátával.

Scene 9 (7m 45s)

abstract

2011-es évtől a GDP növekszik és a munkanélküliségi ráta csökken. újra megközelítettük az átlagos teljesítményét a régiónak.

Scene 10 (8m 14s)

Összegzés

Munkanélküliség egy probléma Azonban a világválság óta csőkken GDP pedig növekszik Németországban a munkanélküliség inkább csökken Spanyolország 2013-ig nem volt képes kilábalni Magyarország GDP-je összességben növekedik, munkanélküliség rátája hullámzó

Scene 11 (9m 55s)

Köszönjük szépen a figyelmet